Radnóti Miklós: Szakítottunk

Te véresre csókoltad a számat
és lihegve kértél, hogy maradjak.
Nem maradok.
Menj be szépen, én meg elindulok
a mérföldkövek között a sárban.
Mit nézel?
A hófehér éjek után ugye-e
könnyező, foltos olvadás szakadt.
Hallod?
A vézna fákban a nyárt
siratják most korhadt, téli szentek.
Ne sírj.
A könnytől csúnya lesz a szemed
és nem bírom folytatni, ha könnyezel.
Hallod-e?
Szél szánkázik zúgva a dombokon
és itt te előtted fodros a sár.
Megértettél?
Sár. Sár és Gyűlölet van az alján
minden csillogó, nagy szerelemnek.
Most menj.
Érzem, hogy imádlak és gyűlöllek
és ezért most itthagylak az úton.
Kedvesem.
Nagyon, nagyon szerettelek és hogyha
találkozunk, talán újra kezdem.
Menj már 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Szia! Van néhány dolog amit légyszíves vegyél figyelembe:
1. A neved meg fog jelenni a megjegyzésnél, kivéve, ha névtelenre állítod. Légyszíves ne nagyon válaszd azt az opciót, hogy névtelen, inkább használd a kereszt vagy a beceneved.
2. Ne legyél bunkó, oké?
3. Minden komment a dribizli-n moderált, légyszíves legyél visszafogott. Ha bármilyen hozzászólásod van, fogalmazd meg kulturáltan. Nagyon köszönöm. :)
4. Minden kérdésre nagyon szívesen válaszolok!

img { padding: 0 !important; border: none !important; background: none !important; -moz-box-shadow: 0px 0px 0px transparent !important; -webkit-box-shadow: 0px 0px 0px transparent !important; box-shadow: 0px 0px 0px transparent !important; }